Félek. Mitől? Nem tudom… Mindentől. Mindentől? Talán nem mindentől. De szinte mindig.  Mikor intenzívebben, mikor kevésbé. Folyton jelen van egy ismeretlen eredetű félelem az életedben, ami szorongat… Igen. Bolond vagyok? Úgy érzed/véled? (Egyébként csak szorongó. Ez, amiről beszélsz, a szorongás: valaha volt tárgya, de ma te már nem tudod, mi

Minden élet egy utazás. Utazás a végtelenbe, az örökkévalóságba. Van kezdete, de nincs vége. S ez a végnélküliség, amit az emberi értelem, a maga végességével, determináltságával nem képes befogadni, egy soha meg nem szűnő kíváncsiságot ébreszt és tart fenn az életünk céljára, értelmére vonatkozóan. Ideiglenes és töredékes válaszokat vagyunk képesek

Önreflektív szempontok lelkiismeret-vizsgálathoz A lelkiismeret-vizsgálat tk. mindig egyben önreflexió is, hiszen önmagunk lelkiismeretének vizsgálata a cél – ebből kiindulva az alcím fölösleges szóismétlést tartalmaz – , noha a régi lelkitükrökként ismert szempontrendszerek tárgya hangsúlyosabban a szó, gondolat, cselekedet (megléte vagy a kellő elmulasztása), mintsem önmagunk. Az alcím ennek ellensúlyozására irányuló

„…és életetek Krisztussal el van rejtve az Istenben.” (Kol 3, 3) A lelkiismeret-vizsgálat tk. mindig egyben önreflexió is, hiszen önmagunk lelkiismeretének vizsgálata a cél – ebből kiindulva a cím fölösleges szóismétlést tartalmaz – , noha a régi lelkitükrökként ismert szempontrendszerek tárgya hangsúlyosabban a szó, gondolat, cselekedet (megléte vagy a kellő

És, vagy?            Gyakrabban találkozunk a címben foglaltaknak a „vagy” összekapcsolásával, ezzel nemcsak szembeállítva, de egymást ki is zárva a két fogalmat, és emberi életünk tekintetében a meglétüket. Pedig mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy mindkettő igaz, egyszerre. Éspedig nem úgy, hogy – ami szintén szokásos magyarázat -, hogy lelki-szellemi szinten teljesen

Okság, kölcsönhatás Korábban említettem, hogy az öröm- és boldogságkeresés egyik kulcsfontosságú állomása, és lehet, hogy egyben megoldása is az elégedettség elérése. Elégedettség az, amikor valaki megelégszik azzal, ami van, ahogyan van. Az elégedettség érzése viszont nagyon szubjektív fogalom, egyrészt azért, mert nagyon szubjektívek és relatívak a feltételei. Mert feltételei mindig

Megközelítési dimenziók             „Valósítsd meg önmagad!”- számtalan programot, előadást szentelnek e témának, és nem véletlenül nagy érdeklődés övezi.             Köznapi értelemben az önmegvalósítás kapcsán többnyire az adott társadalom és kultúra számára sikernek és karriernek definiáltak elérésére asszociálunk, vágyainknak, motivációinknak a teljes megélése, önmagunkra vonatkozó elképzeléseinknek megvalósítása által, hogy azzá váljunk,

A kereszténység és az öröm A kereszténység mit mond a boldogságról, annak eléréséről? „Örüljetek az Úrban szüntelenül! Újra csak azt mondom, örüljetek!” (Fil4, 4), vagy „Legyetek hálásak…”(Kol3, 16), „Adjatok hálát mindenért, mert Isten ezt kívánja mindnyájatoktól Krisztus Jézusban.” (1Tessz 5, 18). Jézus is úgy búcsúzik tanítványaitól, hogy „…De viszontlátlak benneteket,

Öröm, boldogság Minden ember vágya az öröm és a boldogság elérése és lehetőség szerint, a fenntartása. Gyakran történik hivatkozás a Kr.e. 4. században élt és tevékenykedett görög filozófusra és tudósra, Arisztotelészre, aki szerint az emberi élet végső célja a boldogság (eudaimonia). Hívőként némi korrekcióval azt mondhatjuk, hogy a végső cél

„A mának elég a maga baja.” Ebben a címkézésektől, minősítésektől mentes megfigyelő tudatossági állapotban, amelyet egyébként a lélektan mindfulness (Jon-Kabbat Zin) néven ismer, és alkalmaz a terápiában is (MBCT: mindfulness based cognitive therapy; MBSR: mindfulness based stress redaction), és amelynek párhuzamai a keresztény lelkiéletben is megtalálhatók (szemlélődés, kontempláció), lehetőség nyílik

„Egymás terhét hordozzátok…!” Bár valójában nehezen lehet a lelkigondozás kifejezést egzakt módon definiálni, mégis önálló (egyházi) munkaterület, közismert kifejezés és terminus technicus. A lelkigondozás nem pszichoterápia, még ha a pasztorálpszichológia korai, meghatározó képviselőinek volt is olyan törekvése, amely a pasztorálpszichológiai lelkigondozást az egyházi szolgálatok olyan önálló területeként kezeli, amelyet csak

Pasztorálpszichológia és családrekonstrukció       A teológia szerint az ember kapcsolatra teremtett lény, kapcsolatokban és kapcsolatok által teljesedhet ki, vagy éppen szűkülhet be. A pasztorálpszichológiai alapú személyiségfejlesztő munka nélkülözhetetlen része a (vallásos) hitbeli, teológiai vonatozások feltárása, a személyes teológiai koncepció és hitvallás (személyiségspecifikus credo, Klaus Winkler) kialakítása. Ennek fontos altémái lehetnek: –