Egyik hétvégén, gondoltam megszabadulok néhány haszontalan holmitól és szekrényem rendezgetése közben, kezembe akadt egy évekkel ezelőtt kapott kedves ajándék; mindössze öt darab, hófehér, összetűzött lapokból áll, amelyekre étel- és süteményreceptek képei vannak ráragasztva, rajzokkal díszítve. Mosolyt csalt az arcomra és melegséggel töltött el ez az egyszerű, mégis kedves ajándék, amely számomra felbecsülhetetlen érték, hiszen egy kisiskolás gyermek készítette, saját kezűleg, időt és fáradtságot nem kímélve, miközben rám gondolt és tudta, hogy örömmel fogadom majd meglepetését, hiszen szeretek sütni- főzni. Természetesen ezt megtartottam, beletettem a többi féltett „kincs” közé, és arra gondoltam, milyen kellemes érzés lesz tíz- tizenöt év múlva ismét elővenni.
Úgy gondolom, gyermekeink nevelésénél is hasonlónak kellene lennie a célnak; felnőtté válva képesek legyenek értékelni apró dolgokat, legyen az lehetőség, élmény, egy személy jelenléte vagy bármilyen ajándék.
Az ajándékozás egyidős az emberiséggel, hiszen már a legkorábbi civilizációk is ajándékoztak, mára pedig mindennapos dolognak számít, főként karácsony ünnepén. Kifejezhetjük általa szeretetünket, odaadásunkat, jelzésértékkel bír, a kapcsolatok létesítésének és ápolásának eszköze. Az ajándékozás formája, módja és gyakorisága kultúránként, nemzetenként, és családonként eltérő.
Az ajándékozás egy kulturális, társadalmi és gazdasági élmény; anyagi és társas kommunikációs folyamat, ami minden emberi társadalom velejárója, a társas kapcsolatok fenntartásának, az érzelmek kifejezésének fontos eszköze. (Camerer, 1988).
Ezt a folyamatot általában valamilyen eseményhez vagy ünnephez kötjük, de nem feltétlenül szükséges hozzá kiemelt alkalom, hiszen a mindennapokban is fontos lehet egy apró meglepetés, amellyel kifejezzük másik felé figyelmességünket, szeretetünket, törődésünket. Mindazonáltal itt is – mint minden más területen- fontos az arany középút megtalálása és alkalmazása, hiszen már létezik a túlajándékozás fogalma, amikor mindennapossá, megszokottá válik, így értékét veszti a meglepetés varázsa, sőt, elvárássá válhat. Sokszor hallom szülőktől, hogy a kevés együtt töltött idő kompenzálásaként, vagy egy esetleges bekövetkező hiszti elkerülésére minden nap vesznek a gyermeknek ajándékot. A másik „csapda” a születésnapra, karácsonyra, névnapra történő ajándék dömping, amellyel elárasztva a gyermeket kielégíthetetlen mohóságot okozhatunk. Kutatások szerint a túl sok ajándék gyermekkorban, növelheti felnőttkorban a függőségek kialakulásának esélyét, és elveheti az igazi boldogságérzetet.
Természetesen értem, hogy nehéz megállni – főként, ha pénztárcánk is engedi- hogy elhalmozzuk gyermekeinket a karácsony közeledtével ajándékokkal, de hogyan kerüljük el a túlajándékozást?
- ahelyett hogy több ajándékot vásárolnánk, nézzünk egy olyat, amelyet valóban szeretne, vágyik rá, és anyagilag is elfogadható.
- választhatunk a fent említett meglepetés mellé egy könyvet, amely életkorának és érdeklődési körének megfelelő. Ez a kettő, maximum három ajándék bőven elegendő egy alkalomra.
- ha nagyobb a rokonság vagy a család, akkor megbeszélhetjük, hogy összefogva veszünk egy vagy két nagyobb ajándékot, a sok kicsi helyett.
- ha több kicsi ajándékot kap a gyerkőc, nem feltétlenül szükséges egyszerre odaadni.
A saját gyermekünk, családtagjanink ajándékozásán túl, ne feledkezzünk meg az adományokról sem, és igyekezzünk ebbe a kisgyermekeket, serdülőt is bevonni, hiszen érzelmi intelligenciájának fejlesztése szempontjából is fontos, ha elmagyarázzuk, miért jó, ha kiválaszt néhány általa már nem használt játékot, ruhát, amelyet közösen becsomagolva eljuttatunk rászoruló, hátrányos helyzetű családok számára.
Végül, de nem utolsó sorban, gondoljunk arra, hogy ajándékot nem csak tárgyiasult formában adhatunk, a szeretetközlésnek más kommunikációs formája is létezik, mint például az együtt töltött minőségi idő, egy jó szó, figyelmesség. A mai, rohanó világban, és kiváltképpen most, a pandémia által kiváltott korlátok közepette talán ezek azok az ajándékok, amelyet szeretteinknek és a körülöttünk élő embereknek adhatunk, megerősítve vagy visszaadva ezáltal a reménybe vetett hitüket.
„Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék onnan felülről, a világosság Atyjától száll alá.” (Jakab 1:17)
Nyitóképünk forrása: https://kocsisszabougyved.hu/
