A képernyőmentes idő kitöltése kulcsfontosságú. A meseolvasás nemcsak a fantáziát fejleszti, hanem a nyelvi készségeket, az érzelmi intelligenciát és a biztonságérzetet is erősíti. Az esti mese közös élménye egyben szorosabb szülő-gyermek kapcsolatot is teremt, amely megalapozza a gyermek későbbi társas kötődéseit. A játék – különösen a szerepjáték, az építkezés, az
„Megint kinevettek. A tornasorban ellöktek. A tanár nem látta. Senki sem látta. És ha látta is – nem szólt. Ma is csendben hazamentem. A kabátom zsebében ott lapult egy szó, amit nem mondtam ki: elég.” Sok gyerek nap mint nap ezzel az érzéssel lép ki az iskola kapuján. Látszólag semmi
A mai gyerekek digitális környezetben nőnek fel: képernyők, tabletek, animációk, gyors ütemű vizuális ingerek veszik őket körül. A kisiskolás kor, amely egyébként is kritikus szakasza a személyiségfejlődésnek, új kihívásokkal szembesül a vizuális kultúra és a digitális eszközhasználat hatásai miatt. A szülők gyakran tanácstalanok: mit engedjenek, mit tiltsanak, hogyan segítsék gyermekük
Vannak pillanatok, amikor görcsösen kapaszkodunk valamibe — egy emberbe, egy emlékbe, egy reménybe, amely talán sosem vált valóra. Az elengedés ilyenkor nemcsak nehéz, hanem félelmetes is. Mert mi marad utána? Üresség? Szabadság? Vagy valami ismeretlen? Az elengedés nem azt jelenti, hogy feladjuk. Nem gyávaság, nem vereség. Inkább egy belső döntés:
A nárcisztikus személyiségzavar (NPD) nem egyszerű egoizmus vagy önimádat. Ez egy mélyen gyökerező, sokszor gyermekkori traumákból fakadó személyiségstruktúra, amely súlyosan torzíthatja az érintett ember önképét, kapcsolódási képességeit és legfőképp: párkapcsolati viselkedését. Sokan csupán annyit érzékelnek, hogy valami nincs rendben – holott egy nárcisztikus partner mellett élni sokszor olyan, mint egy
Vannak történetek, amelyek nem kezdődnek hangos sikollyal. Inkább lassú eltűnés ez: egy mosoly elhalványulása, egy vélemény elnémulása, egy tekintet, ami egyre inkább lefelé néz. A bántalmazó kapcsolat nem mindig zúz össze testet – sokkal gyakrabban a lelket érinti. És ezek a sebek láthatatlanok. De nem kevésbé valósak. Sokak számára, akik
Az elmúlt hetekben sokan nekem szegezték ezt a kérdést. Hogyan áll talpra a covid után az Egyház, a kis egyházközségek, a közösségek, lesz – e lelkierő az atyákban reményt és biztatást nyújtani a templomokban és azon kívül. Sajnos a világtörténelemben több világjárvány okozott drámai fordulatot az emberi sorsokban és veszített
Mikor gyermekeink ,,kirepülnek” a családi fészekből, saját családot alapítanak – valljuk be őszintén, természet rendje ide vagy oda – nagy fájdalmat okoznak szüleiknek. Makkai László pasztorálpszichológus atya szerint a gyermekeinkkel való kapcsolatunk folyamatosan a leválásról szól. Ám a láthatatlan köldökzsinór életünk végéig összeköt, a ,,parancs” nemcsak a kőbe, hanem a
Hamarosan több ezer fiatalnak kell pályát választani, jelentkezni valamelyik felsőoktatási intézménybe. A szülők elvárásainak, vagy az adott iskola továbbtanulási rátájának megfelelni nem könnyű. Természetes is a mai világban, hogy a család sikerorientált, céltudatos felnőttet akar faragni, az éppen csak a felnőttek világában botladozó középiskolásból. Minden bizonnyal számos Egyetem, kar, szak
A ma emberét oly könnyen utolérő kiégés komoly probléma lehet a segítő hivatásban tevékenykedők életében. Most a sikeres színészek, zenészek, a celebvilág különböző szereplői – köztük még a papok is – szóba kerülnek Makkai László görögkatolikus lekész, pasztorálpszichológiai – lelkigondozóval. Könnyen utoléri a kiégés azokat, akiknek az életét irigylésre méltónak
A téma kapcsán releváns említést tenni a serdülőkorban jelentkező krízishelyzetekről, hiszen gyakran a középiskolai tanulmányaikat lezáró, a más iskola választásának küszöbén álló fiatalok éppen ebben az élethelyzetben vannak. Az identitáskeresés lezárása nagyon fontos ahhoz, hogy egy érett, „felnőtt” hit alakuljon ki annak talaján, hogy sikeresen kialakította a személyes identitását. Így
A stressz pszichológiai megközelítése A szorongás fogalmát, mint az ember reménytelen és kiszolgáltatott helyzetét, arra kialakított reakciót tekintve már a 19. században megfogalmazta Soren Kierkegaad Dán filozófus. Majd a 20. században a modern egzisztencializmus fogalomrendszerének kialakítója Martin Heidegger fogalmazta meg markánsan. Az ember szabad lény – véleményük szerint – aki