László atya cikkei

Több élet, kevesebb elemzés? – Az önismeret túlzásba vitt kultusza

Az önismeret fontosságát ma már senki sem kérdőjelezi meg. De vajon lehet-e túl sokat foglalkozni önmagunkkal? Hol húzódik a határ a segítő önreflexió és a bénító túlagyalás között? Milyen következményekkel járhat az, ha a pszichológiai gondolkodást az élet elé helyezzük? A válaszokat a lélek oldaláról keressük – szakmai és pasztorálpszichológiai

Tovább olvasom »

Az alázat nem megalázkodás – A keresztény ember méltóságteljes tartása

Sok félreértés övezi az alázat fogalmát – nemcsak a világi gondolkodásban, hanem sajnos keresztény körökben is. Gyakran összekeverik a megalázkodással, gyengeséggel vagy személyiség nélküli „belesimulással”. Pedig az alázat nem önmagunk feladása, hanem annak a bölcs és belső szabadságban gyökerező felismerése, hogy kik vagyunk Isten előtt – nem többek, de nem

Tovább olvasom »

A papi hivatás és a pszichés alkalmasság egyházi megvilágításban

Bevezetés A papi hivatás nem csupán teológiai elhivatottság, hanem egy komplex emberi és lelki valóság, amely teljes pszichés, erkölcsi és spirituális érettséget feltételez. A katolikus egyház tanítása szerint a papság nem csupán hivatal, hanem szentségi rend, amelynek hordozása egy életen át tartó, Istennek adott válasz. Ebből következően a pszichés betegégek

Tovább olvasom »

Amikor a kamasznak fáj az élet

A serdülőkori krízisek kísérése családban és hitben „Nem tudom, mi van vele. Zárkózott, kedvetlen. Régen annyit nevettünk, most meg csak néz a telefonjába. Néha kiabál, máskor sír. Én is fáradt vagyok, de próbálom elérni… mintha elzáródott volna.” – Egy édesanya vallomása. Sok család ismerheti ezt a hangulatot. A kamaszkor átrendez

Tovább olvasom »

„Só és kovász a közéletben” – Milyen a keresztény politikus ma?

„A politika a szeretet legmagasabb rendű formája.” (XVI. Benedek pápa – Chiara Lubichnak írt levelében) A közélet sokak számára ma inkább háborús terep, mint közjóért végzett szolgálat. Kíméletlen szóhasználat, karaktergyilkosságok, gyanúsítások, hatalmi játszmák váltják egymást, s mindeközben az emberi méltóság és lelkiismereti tisztaság gyakran háttérbe szorul. A politikai tér „kemény

Tovább olvasom »

A vallás és hit szerepe a krízishelyzetek feldolgozásában – pszichológiai és pasztorálpszichológiai megközelítés

A 21. század embere komplex és sokszor kiszámíthatatlan élettérben él, ahol a globális krízisek (járványok, háborúk, ökológiai fenyegetések) mellett a személyes életesemények is gyakran töréspontokat jelentenek. A krízisek ilyen értelemben nem rendkívüli, hanem emberi létünk szerves részei. Ezek a helyzetek nem csupán mentális stresszt, hanem egzisztenciális megrendülést is okozhatnak, amelyre

Tovább olvasom »

A jövő katolikus papja: arc, lélek és küldetés

„Ne féljetek! Tárjátok ki szíveteket Krisztus előtt!” (Szent II. János Pál pápa) A katolikus Egyház jövője nem elsősorban a struktúrák vagy adminisztratív rendszerek átalakításán múlik, hanem azon, milyen papokat formál a Lélek a következő nemzedékekben. A papság ugyanis nem csupán szerep vagy hivatal, hanem olyan hivatás, amely lélekből, hitből és

Tovább olvasom »

Az iránytű benned van – életvezetés, amikor minden változik

Életünk egyik legnagyobb kihívása nem a döntések meghozatala, hanem az, amikor nem tudjuk, mit tegyünk. Amikor a megszokott kapaszkodók kicsúsznak a kezünkből, a jövő ködbe borul, és nem látjuk, merre tovább. Ilyenkor gyakori a szorongás, a halogatás, vagy épp a túlkompenzálás – miközben legbelül csak egy kérdés zakatol: hogyan éljek

Tovább olvasom »

„És közben eltűntünk egymás mellől…” – Miért kerülnek válságba a házasságok kisgyermekes időszakban?

Bevezetés A gyermekáldás sokak szerint a házasság legnagyobb ajándéka. Mégis, sok pár épp ekkor éli át a legnagyobb távolságot, a legélesebb szerepkonfliktusokat és a legmélyebb magányt. A kisgyermek érkezésével a fókusz – természetesen – a gyermekre kerül. Ám közben az a finom fonal, ami a házastársakat nap mint nap összekötötte,

Tovább olvasom »

Szülőként jelen lenni – amikor a szeretet már fáradt

Kevés dolog lehet egyszerre ennyire szép és ennyire nehéz, mint szülőnek lenni. A gyermek nevetése, első szavai, ölelései olyan ajándékok, amelyekhez semmi sem fogható. Ugyanakkor ott van a másik oldal is: a fáradtság, a türelmetlenség, az újra és újra jelentkező kétség, hogy “vajon jól csinálom-e?”. És az a belső, kimondatlan

Tovább olvasom »